Amolyan kényszerházasság volt a német keresztény uniópártok és a szociáldemokraták koalíciója. Már a kezdet kezdetén a lehető legrosszabbul indult az együttélés, hiszen Friedrich Merzet májusban első körben nem választották meg kancellárnak, mivel a koalíció egy sor képviselője nem szavazott rá. A CDU/CSU és az SPD vezetői is egymást okolták, de akárki volt is a hibás, érthetetlen ez a felelőtlenség. Az előző, Scholz-kormány ott követte el a legnagyobb hibát, hogy a koalíció pártjai a nyilvánosság elé vitte a vitákat. Tény ugyan, hogy Scholzéknak egy kivételesen nehéz helyzetben kellett állniuk a sarat, amikor Németország új biztonság- és energiapolitikai helyzetbe került a háború miatt, de a közvélemény előtt a kormány jelentős részben a partnerek nem is leplezett széthúzása miatt vesztette el a hitelét.
