Bevezető helyettTizenöt évvel ezelőtt értelmes elfoglaltságot keresve – 40 évnyi bankszakmai pályafutással a hátam mögött – úgy döntöttem, megpróbálkozom szakfordítással, pontosabban: angol nyelven kiadott társadalomtudományi, ezen belül főként közgazdasági könyvek magyarra történő fordításával (és persze megjelentetésével). Nem számítva az igyekezetet az értelmes elfoglaltság felkutatására, a motivációm hármas volt: nagyon szeretek olvasni, szeretem az angol nyelvet és nem utolsó sorban azt is gondoltam, hogy ezeknek a könyveknek a többsége „magától” nem fog eljutni a hazai közönséghez, így a munkámnak lehet valamennyi szélesebb értelemben vett haszna is. E könyvek többsége ugyanis valóban első osztályú, sőt a feletti; Nobel-díjas és másképpen ünnepelt szerzők műveiről van szó, amelyeket a szerzők nem elsősorban a szakma, inkább a szélesebb olvasóközönség számára szántak.Az elmúlt hónapokban rövid ismertetőket írtam mindegyik kötetről, amelyeket feltettem a Facebook-oldalamra. Ezek közreadásával a Népszava jóvoltából most egy szélesebb olvasóközönséget is elérhetek. Angus Deaton: A nagy szökés – Egészség, gazdagság, és az egyenlőtlenségek eredete. Corvina Kiadó, 2017A brit-amerikai szerző 2015-ben elnyerte a közgazdasági Nobel-díjat a fogyasztással, a jóléttel és a szegénységgel kapcsolatos kutatásaiért. 2020-ban nagy visszhangot váltott ki a feleségével, Anne Case-zel, a szintén kutató-közgazdásszal közösen írott könyve, aminek a címe kicsit szabad fordításban: A halál oka: kétségbeesés. A téma az amerikai fehér munkásosztály körében elszaporodó öngyilkosság, kábítószer- és alkoholfogyasztás és más devianciák. Mindezek következtében az USA-ban az utóbbi években csökkent a születéskor várható élettartam, ami példa nélküli a fejlett világban. Az ok, ahogy Anne Case fogalmaz: „(...) a társadalom nem biztosít egyes tagjai számára keretet, hogy méltó és értelmes éljenek”.Deaton itt bemutatandó könyvének a címe a hasonló című filmre utal, amely megtörtént történelmi eseményt dolgoz fel: a II. világháború idején amerikai és más hadifoglyok elképesztő erőfeszítéssel és ügyességgel megszöktek egy szigorúan őrzött német fogolytáborból. Bár három embert nem számítva a németek végül az összes szökevényt elfogták, a film az ember elfojthatatlan szabadságvágyának állít emléket, amelyet még a legnehezebb körülmények között sem lehet elnyomni. Könyvében Deaton az emberiség nagy szökését mutatja be a szegénység, a rossz egészség és a korai halál elől. Ez a szökés nagyjából 250 évvel ezelőtt kezdődött és mind a mai napig tart. Deaton jólét alatt az összes dolgot érti, amelyeknek köszönhetően az emberek élete valóban jó lesz: az anyagi, a testi, a mentális jólétet, a tanulás lehetőségét, továbbá a képességet, hogy a sorsunkat alakítsuk és részt vegyünk a közösség ügyeinek az intézésében. A fő hangsúlyt a könyvben mindenesetre az anyagi jólét, az egészség és a várható élettartam kapja. A szerző fontos gondolata, hogy a haladás elkerülhetetlen velejárója a kezdeti egyenlőtlenség; sok ok miatt vannak, akik induláskor elől haladnak, vannak, akik a derékhadat alkotják és vannak, akik lemaradnak. Ez igaz egyénekre, társadalmi osztályokra és országokra is. Érdekes táblázatban mutatja be például az angol arisztokrata családok és a „pórnép” születéskor várható élettartamát a XVI-XVIII. század folyamán. A kettő egy darabig együtt haladt, majd a XVIII. századtól kezdve az olló az arisztokrácia javára szétnyílt (jobb táplálkozás, új és drága gyógyszerek, himlő elleni oltás). Aztán a XIX. századtól kezdve az olló újrazárult, ahogy egyre több ember számára váltak elérhetővé azon dolgok, amelyeknek köszönhetően tovább élünk. Ugyanez a jelenség az országok között is megfigyelő. A XVII. századtól kezdődik a Nagy Széttartás, amikor Nyugat-Európa és az Egyesült Államok, illetve a többi angol nyelvű terület, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland elhúznak a világ többi részétől és ez így maradt nagyjából egészében a XX. század végéig. Ám azóta, elsősorban Kína és India gyors növekedésének köszönhetően, az olló zárul, miközben az országokon belüli egyenlőtlenségek – ahogy arról már sokszor szó volt – növekednek.A legnagyobb szökést a globalizáció jelenti, ám az eredményei ellentmondásosak: egyfelől emberek százmilliói kerültek ki a mélyszegénységből, másfelől különösen a fejlett országokban növekedtek a vagyoni és a jövedelmi különbségek. Ez utóbbi ma már Deaton szerint is azzal fenyeget, hogy „azok, akik korábban sikeres szökést hajtottak végre, elzárják az utat maguk mögött”. A szerző mindenesetre óvatosan optimista, ahogy fogalmaz: „akadhatnak olyanok, akik eltorlaszolják az alagutat maguk mögött, de nem áshatják el a tudást, ami az alagutak megépítéséhez kell”.
