Már jócskán rövidülnek a nappalok, és egyre hosszabb lesz a fény nélkül töltött idő, de azért akad még munka bőven a kertben. Tanultunk ebben az évben is valamit: Magdolna előtt ki kellett volna szedni a fokhagymát az ágyásokból, akkor bizonyára lenne néhány fej saját kis termésünk. Ám mi nagyvonalúan párhuzamot vontunk hagyma és hagyma között, vártuk, amíg teljesen elszáradnak a penge-zöld szárak, így lett az enyészeté reggeli pirítósunk kedvenc kiegészítője. Öröm az ürömben, hogy pár házzal arrébb lakó kedves szomszédunk minden évben fon néhány fokhagymafüzért, amiből két koszorú még jutott nekünk is. Átvészeljük vele a telet, még ha ördögűzésre kevésbé is alkalmas.
