„Miért keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, feltámadt.” A Lukács evangéliumából származó mondat magától értetődőnek tűnik, mégis olyan horderejű, hogy az egész emberiség további sorsát meghatározta. Az angyalok ugyanis ezzel jelezték a Krisztus sírjához igyekvő asszonyoknak: a halált legyőzte a remény, Krisztus győzedelmeskedett a gonosz, a rontás felett. A nagyszombati evangélium kulcsmondata ez. Asszonyok indulnak hajnalban a sírhoz, hogy a gyász utolsó mozzanataként bebalzsamozzák a holttestet a zsidó gyakorlatnak megfelelően. Krisztus követői a drámai nagypénteki események után úgy érezték, mindennek vége, minden elveszett. Krisztus kereszthalála a véglegesség drámája: a megalázottságé, a kiszolgáltatottságé, a testet és lelket összeroppantó erőszaké.
