Az atomalku újraindításával sem úszná meg Irán az amerikai szankciókat
Több száz, Iránnal szembeni amerikai szankció maradhat érvényben akkor is, ha Teherán és Washington visszatér a nukleáris megállapodás betartásához – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden a szenátusban, bizottsági meghallgatásán.
“Arra számítok, hogy ha visszatérünk a JCPOA (az atomalku hivatalos neve: Joint Comprehensive Plan of Action, azaz Közös Átfogó Cselekvési Terv) betartásához, akkor is több száz szankció marad érvényben, beleértve a Trump-adminisztráció által bevezetett szankciókat is” – fogalmazott a tárcavezető.
Bécsben április elején kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is visszatérjen a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz, amelynek értelmében Irán ígéretet tett arra, hogy korlátozza atomprogramját az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos csökkentése, illetve feloldása fejében.
Az egyezményt 2018-ban az akkori amerikai elnök, Donald Trump egyoldalúan felmondta, azzal vádolva Iránt, hogy nem tartotta magát a megállapodásban foglalt kötelezettségeihez, egyúttal visszaállította a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat Iránnal szemben. Az iszlám köztársaság válaszul korlátozta az atomalkuból fakadó egyes kötelezettségeinek teljesítését, legutóbb pedig korlátozta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreinek tevékenységét létesítményeiben.
Teheránt már régóta azzal gyanúsítják, hogy titokban atomfegyvert fejleszt. Irán ezzel szemben azt állítja, hogy orvosi célokra dúsít magas fokon uránt. A NAÜ május végi adatai szerint Irán több mint 3200 kilogramm – különböző tisztasági fokú – uránnal rendelkezik, ami 16-szorosa az úgynevezett atomalkuban számára engedélyezettnél.
Északi-Áramlat-2
Blinken kedden arról is beszélt, hogy Washington Németországgal közösen azon dolgozik, hogy megpróbálja enyhíteni az Északi Áramlat-2 gázvezeték “megépülésének bármilyen hatását.” Mint elmondta, biztosítani akarják, hogy “az európaiak megtegyék a szükséges lépéseket a gázvezetéken keresztülhaladó gáz bármely káros következményének védelme, enyhítése és kezelése érdekében”.
A külügyminiszter azt is jelezte, büntetésre számíthatnak azok, akik részt vettek a projekt megvalósításában. “Természetesen lehetőségünk van arra, hogy azokkal is foglalkozzunk, akik a biztosítást vagy más engedélyt adták” – tette hozzá. Blinken szerint a csővezeték építése várhatóan nemsokára befejeződik, de hozzátette: különbség van a csővezeték fizikai befejezése és a működésbe állítása között.
A Biden-adminisztráció a múlt hónapban jelentette be, hogy az Egyesült Államok “nemzeti érdekeire” hivatkozva lemond az Északi Áramlat-2 gázvezeték kivitelezőjére és annak vezérigazgatójára kiszabott szankciókról.
Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart. A mintegy 1200 kilométer hosszú új vezeték befejezéséhez még 80 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket. Kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI