Az teljesen helyénvaló, hogy eltérő elképzelések és eképpen a baloldalon belül vita van arról, hogy mi a helyes stratégia 2026-ban, hogyan lehet leginkább a baloldali értékek képviseletét megerősíteni és némi esélyt szerezni arra, hogy valamiféle baloldali kormánya legyen egyszer az országnak. Nem helyes viszont, hogy az e pillanatban 2026-os indulásukat ígérő baloldali pártok számos, hivatalosnak minősíthető megszólalója kétségbe vonja azok autentikus baloldaliságát, akik nincsenek velük azonos állásponton. Történelmi tény ugyanis, hogy a baloldal mindig erősen fragmentált volt, a szocialista pártban mindig is jól látható csoportok léteztek, és mindig nagy számban működtek olyan baloldali közszereplők is, akik párton kívüliek voltak. S bár a politikatörténet az 1994-1998-as, illetve a 2002-2008-as korszakot szociálliberális kormányzati ciklusnak hívja - melyben az MSZP-nek osztja a baloldali és az SZDSZ-nek a liberális szerepet -, mindenki, aki akkor élt (vagy fellapozza az akkori újságokat, megnézi a politikusokkal készült videofelvételeket), tudja, hogy az MSZP-nek voltak igen liberális arcai, és az SZDSZ-ben igen erős baloldali értékek léteztek.
