A tökéletes koronavírus-mentes menedék: Izland

A közegészségügy rendkívül fontos tényezővé vált a turizmusban: a “koronavírus-mentes” lett az új ötcsillagos értékelés. Izland pedig nagyon is megfelel ennek a kritériumnak.

Bár a világ turisztikai központjai fokozatosan újranyitják kapuikat, nem igazán tűnnek vonzó választásnak: a tengerpartokon is kötelező lesz a távolságtartás, míg a városokban sok helyütt nagy valószínűséggel még nyáron is kötelező lesz a maszk viselése, és akkor még nem esett szó az egyes esetekben kötelezően előírt kéthetes karanténról, ami – valljuk be – aligha csábító módja egy nyaralás megkezdésének. A közegészségügy tehát rendkívül fontos tényezővé vált a turizmusban: a “koronavírus-mentes” lett az új ötcsillagos értékelés. Izland pedig nagyon is megfelel ennek a kritériumnak.

A szigetország már régóta ismert lenyűgöző tájairól, az északi fényről, lávabarlangjairól és egyéb mesébe illő helyszíneiről, amelyek olyan sorozatokban is szerepeltek, mint a Trónok harca. Az utóbbi időben azonban Izland leginkább azzal tűnt ki a tömegből – és zsebelt be számos elismerést a nemzetközi közösség részéről -, hogy anélkül tartotta ellenőrzés alatt a koronavírus-járványt, hogy drasztikus korlátozó intézkedéseket vezetett volna be. Éppen ezért jó példát mutathat azoknak az országoknak, amelyek szeretnék fellendíteni a turizmust, ugyanakkor el akarják kerülni a járvány újbóli berobbanását.

Izland a járvány kezdete óta magasan kiemelkedik az európai országok sorából, lévén rendkívül gyorsan – mondhatni idő előtt – reagált, megelőző járványügyi tervet készített és tartja is magát ennek betartásához. A terv rendkívül egyszerű: a tömeges tesztelésre helyezték a hangsúlyt, amelyet már februárban – még az első hivatalos eset bejelentése előtt – megkezdtek. Még olyanokat is teszteltek, akiknek semmiféle tünetük nem volt.

Ennek eredményeképpen a 364 000 főt számláló országban népesség-arányosan több embert teszteltek, mint bárhol máshol a világon. A pozitív esetek karantén alá helyezése, illetve annak visszakövetése, hogy az érintettek kivel léphettek kapcsolatba, lehetővé tette, hogy az ország elkerülje a teljes lezárást, valamint a tömeges megbetegedéseket. Az eredmény: mindössze 1 802 eset és 10 halálozás – a becsült 0,6 százalékos halálozási ráta pedig jóval alacsonyabb, mint Franciaországban, Olaszországban vagy Svédországban.

Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a demográfiai adatokat – Izland medián életkora 36 év, ami tíz évvel (!) kevesebb Olaszországénál – vagy például azt a tényt, hogy sokkal könnyebb betartani a közösségi távolságtartást egy olyan országban, amelynek népsűrűsége töredéke a többi európai országénak. Mindazonáltal tagadhatatlan, hogy a hatékony kormányzati tervezés, a megbízható tudományos tanácsadás és a tömeges tesztelés kulcsfontosságú szerepet játszott a járvány sikeres kezelésében. Mindezen intézkedéseket pedig a turizmus kapcsán is fenn kívánják tartani.

Izland ugyanis ahelyett, hogy különleges megállapodásokat kötne vagy exkluzív “utazási buborékokat” alakítana ki egyes országokkal, azt tervezi, hogy június 15-étől bárki jöhet, feltéve, hogy vagy kéthetes karanténban vonul, vagy tesztelteti magát (ennek költségét utólag visszafizetik a delikvensnek). A teszt elvégzésének nyilvánvaló ösztönzése azt jelenti, hogy nem csupán a “bizonyos útlevéllel rendelkező” látogatókról, hanem mindenkiről azt feltételezik, hogy felelősségteljes utazó.

A deCODE genetics biotechnológiai vállalat a fertőzés terjedéséről március elején végzett kutatása egyébként kimutatta, hogy valójában inkább Nagy-Britanniából és Európából – nem pedig Kínából – érkező emberek hozták be a vírust Izlandra. A szigetország viszont mindezek ellenére a határok lezárása vagy az “előnyös partnerek” keresése helyett a fertőzés nyomon követését választotta.

Emiatt aztán minden látogatónak le kell töltenie a Rakning C-19 nevű nyomkövető alkalmazást, amely segít a hatóságoknak az esetleges kontaktkutatásban. Ez – figyelembe véve az ország szigorú adatvédelmi politikáját – elég korrekt megoldásnak tűnik. E könnyű szabályokért és megszorításokért cserébe pedig a látogatók tömeg, mozgáskorlátozás és arcmaszk viselése nélkül élvezhetik az országban töltött idejüket. Ez pedig jó üzlet.

Emellett van még egy aspektus, ami miatt Izland példaképpé válhat: az aktív pénzügyi támogatás nyújtása az idegenforgalom számára, amely a 2008-as válság után vált először prioritássá. A kormány költségvetési csomagja – amely a GDP 8 százalékát teszi ki – állami támogatásokat nyújt a belföldi turizmus előmozdítására, illetve marketing kampányokat biztosít az ágazat szereplői számára. A GDP 10 százalékát kitevő turisztikai szektor rendkívül fontos szelete az izlandi gazdaságnak – nem sokkal marad el Olaszországtól -, így a belföldi és külföldi látogatók bevonzása szükséges stratégia.

Persze mindez nem garantálja, hogy az emberek valóban jönni is fognak, és Izland gazdasága nagy valószínűséggel ugyanúgy recesszióba csúszik, mint a világ többi része. Mivel azonban más országoknak úgy kell fellendíteniük a turizmust, hogy közben a lezárásból történő kilábalással is meg kell küzdeniük, Izlandra talán kicsit jobban érdemes most odafigyelni – hiszen bebizonyosodott, hogy az általa választott út járható.

Forrás: Bloomberg