Világháborús vita miatt romlik tovább az amerikai-török viszony

Az amerikai képviselőház és a szenátus 2019 végén határozatban népirtásnak minősítette az örmények tömeges lemészárlását 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom által, de a Trump-kormányzat nem osztotta ezt a véleményt. Joe Biden pótolta a lemaradást, ami diplomáciai feszültséghez vezetett.

A török vezetés számos tagja hevesen bírálta, hogy Joe Biden amerikai elnök szombaton hivatalosan népirtásnak ismerte el az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat. A török külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok ankarai nagykövetét.

Történészek szerint az első világháború alatt, 1915 áprilisától mintegy másfél millió örményt gyilkoltak le az Oszmán Birodalom területén. Ankara túlzónak tartja ezeket a számokat, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották volna végre.

Az amerikai képviselőház és a szenátus már 2019 végén határozatban népirtásnak minősítette az örmények tömeges lemészárlását, ám Morgan Ortagus akkori külügyi szóvivő ezután közölte: a – Donald Trump elnök vezette – amerikai kormány nem tekinti népirtásnak a történteket. Ez az álláspont változott most meg Joe Biden hatalomra kerülésével.

Donald J. Trump és Recep Tayyip Erdogan a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón, 2019. november 13-án. Fotó: White House / Andrea Hanks

Felháborodtak a törökök

Mustafa Sentop török házelnök vasárnap a Twitter-fiókján azt írta, hogy Biden kijelentése “politikai számítások terméke”, és annak se történelmi, se jogi érvénye nincs. Az amerikai elnök szavai kárt nem okoznak Törökországnak, ugyanakkor “olyan vonást hordoznak magukon, amely mérgezi a török-amerikai kapcsolatokat” – húzta alá.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő vasárnap a közösségi oldalán emlékeztetett, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő korábban olyan közös történészbizottság felállítását szorgalmazta, amely kivizsgálná az 1915-ös eseményeket.

“Ám azok, akik félnek attól, hogy a dokumentumokkal napvilágot lát az igazság, nem tudtak válaszolni a felhívásra” – fogalmazott Kalin. Hozzátette: azáltal, hogy az amerikai elnök nem vette figyelembe ezt a tényt, elvtelen hozzáállást tanúsított. Fahrettin Altun, az államfői hivatal kommunikációs igazgatója arról írt: rendkívül “szerencsétlen és elkeserítő” a kétoldalú kapcsolatok szempontjából, hogy Washington “beárnyékolja” Törökország büszke történelmét.

“Az amerikai illetékesek ezzel a megnyilatkozással sajnos térdet hajtottak a lobbitevékenységek kívánalmai előtt” – fogalmazott.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter már percekkel Biden szombati esti bejelentése után reagált, hangsúlyozva, hogy Ankara teljességgel elutasítja az abban foglaltakat.

“Szavak nem másíthatják meg, nem írhatják felül a történelmet. Nincs mit tanulnunk másoktól a múltunkat illetően. A politikai megalkuvás a legnagyobb árulás a béke és az igazság ellen” – hangsúlyozta Twitter-üzenetében a török tárcavezető. “Határozottan elutasítjuk ezt a kizárólag populizmuson alapuló nyilatkozatot” – tette hozzá.

Az este folyamán később bekérették a török külügyminisztériumba az Egyesült Államok ankarai nagykövetét, David Satterfieldet, akit Sedat Önal tárcavezető-helyettes fogadott. A beszámoló szerint Önal Ankara “határozott reakcióját” fejezte ki az amerikai misszióvezetőnek.

Erdogan török elnök még nem kommentálta amerikai hivatali kollégája kijelentését. Elemzők már előzőleg arra hívták fel a figyelmet, hogy Biden mindenekelőtt jelképes, ugyanakkor történelmi horderejű bejelentése fel fogja bőszíteni Törökországot, tovább rontva az eddig is feszült viszonyt a két NATO-szövetséges között. A feszültségek akkor kezdődtek, amikor Törökország – annak ellenére, hogy NATO-tag – az SZ-400-as rakétavédelmi rendszer megvásárlására kötött szerződést Oroszországgal.

Forrás: MTI / Kitekintő