Újabb szerb-orosz hadgyakorlat brüsszeli fejcsóválással
A szeptember 2-án elkezdődött, orosz és szerb reguláris alakulatokat, valamint ejtőernyős egységeket, továbbá belorusz különleges csapatokat felvonultató gyakorlatról a BalkanInsight.com hírportál moszkvai forrásokból értesült, amelyet információik szerint a beszédes „Szláv Testvériség” névre kereszteltek. A 700 katona, illetve 20 repülőgép közreműködésével létrejövő, Vlagyimir Shamanov, az orosz légideszantos erők főparancsnoka által is megerősített akció elsődleges céljául egy olyan különleges alakulat felkészítését tűzték ki, amely képes egy, az országot destabilizálni kívánó illegális csoportosulás rejtekhelyének felkutatására és ellenállásuk megtörésére.
A múlt hónap folyamán ugyanakkor az előjelek még korántsem látszottak túlságosan biztatónak. Augusztus 18-án Maja Kocijančič, Federica Mogherini közös kül-, és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője sajtóérdeklődésre elismerte, hogy jelen körülmények között egy közös moszkvai-belgrádi hadgyakorlat igencsak „rossz üzenet” lenne az Oroszországgal szemben korábban foganatosított szankciók fényében, reményét fejezve ki Szerbia elkötelezettségét illetően is a csatlakozási folyamatból eredő kötelezettségeik teljesítésére.
Bratislav Gašić, a Vučić-kabinet védelmi minisztere azonnal igyekezett csillapítani a kedélyeket, elmondása szerint ugyanis az akkor még csak tervezési fázisban járó akció kiegyensúlyozottságra törekvő, számos területen már sikeres nemzetközi együttműködési rendszerük szerves részét képezi, nem meglepő tehát, hogy korábban már számos alkalommal NATO-tagállamokkal is előremutató hadgyakorlatokat hoztak tető alá. A tárcavezető a „Blic” belgrádi napilapnak az uniós bejelentés után egy nappal adott interjújában kiváló ellenpéldaként a gyümölcsöző szerb-amerikai védelmi kapcsolatokat is elismerő szavakkal illette, amelynek köszönhetően a tiszti állomány nagy része a tengerentúlon vehetett részt szakmai továbbképzésen, nem beszélve a közös együttműködési terv által a 2016-os évre előirányzott 127 végrehajtandó tevékenységről.
Nem mindenki látja azonban ennyire pozitívan a mostani döntés lehetséges kimeneteleit. Jelena Milić, a „Belgrade Centre for Euro-Atlantic Studies” vezetőjének meglátása szerint a szerb kormány nemes egyszerűséggel arcul ütötte az EU-t ezen lépésével, mivel a figyelmeztetés már jó időben megérkezett Brüsszelből, holott a belgrádi külpolitika minél szorosabb összehangolása lenne kívánatos a közös európai célokkal. Sejtései alapján nem véletlenül kaphatta az akció a régi, a múlt század elején elsősorban Oroszországból irányított pánszláv eszmeáramlatok jelszavaira kísértetiesen hasonlító elnevezést sem, ez ugyanis szerinte mindenképpen jelzésértékű lehet a NATO-tag, szláv többség által lakott államok számára.
Az érem másik oldala persze igencsak különös. Michael Kirby, az Egyesült Államok Belgrádba akkreditált nagykövetének véleménye szerint országa teljes mértékben elégedett az idáig a szerb barátaikkal közösen elért eredményekkel, annál pedig mi sem természetesebb, mint hogy partnereik szabadon választhatják meg most és a jövőben is, kikkel kívánnak együttműködni bizonyos szakpolitikák területén. Szerbia még 2007 decemberében, még Boris Tadić elnöksége és Vojislav Koštunica miniszterelnöksége idején nyilvánította ki katonai semlegességét, ezen pedig nagy valószínűséggel a jelenlegi kabinet sem fog változtatni a közeljövőben.