Egy sokadik Agatha Christie-feldolgozásnál kb. mindenki tudja, mire számíthat, mégis sokan kíváncsiak rá a mozikban. De miért nézzük meg ugyanazt a történetet egy harmadik feldolgozásban? Mert megnyugtatóan ismerős, közben mégis izgalmas, hogy tud-e az alkotó újat mutatni. A kérdés: Branagh-nek vajon sikerült? Adott bármi pluszt az ő feldolgozása a már jól ismert klasszikushoz? Nagyjából spoilermentes kritika.
