Új finanszírozási kultúrát teremtene Brüsszel javaslata
Több hónapon át tartó előkészület után cselekvési terv formáját öltötte szerdán a Juncker-bizottság programjának egyik zászlóshajó projektje, a tőkepiaci unió. A testület által elfogadott cselekvési terv azokat az elsőbbséget élvező intézkedéseket vázolja fel, amelyek a 2019-ig megvalósuló tőkepiaci unió építőelemei lesznek, fokozatosan felszámolva a határokon átnyúló beruházások útjában álló akadályokat és csökkentve a finanszírozás költségeit a reálgazdaság és a kis-és közepes méretű vállalkozások számára.
A tőkepiaci unió rendeltetése szerint új lábbal egészíti majd az Európában nagy hagyományokkal rendelkező banki finanszírozást, új tőkeforrásokat mobilizálva és becsatornázva azokat a gyakran forráshiányban szenvedő kis- és középvállalkozásokhoz, valamint a gazdasági növekedést előrelendíteni hivatott infrastrukturális projektekhez. Jonathan Hill tőkepiacokért felelős biztos szerint a legkisebb piacokkal és nagy növekedési potenciállal rendelkező tagállamok nyerhetnek legtöbbet a tőkepiaci unióval a tőke és a beruházások infrastrukturális projektjeikbe történő jobb becsatornázása révén.
A terv a Bizottság szerint az európai pénzügyi rendszer stabilitásához is hozzájárul majd, alternatív finanszírozási eszközökkel csökkentve az esetleges bankválságok okozta sokkhatásokat. A tőkepiaci unió a pénzügyi integráció elmélyítését és nagyobb versenyt is eredményezhet a kockázatok határokon átnyúló megosztásával, tőkeerősebb piacokkal és diverzifikáltabb pénzügyi forrásokkal.
Miközben az európai gazdaság mérete nagyjából megegyezik az Egyesült Államokéval, az értékpapír piaca csak feleakkora. Az USA-ban a kkv-k körülbelül ötször annyi pénzügyi forrásokhoz jutnak a tőkepiacokról, mint Európában. Ha az európai kockázati tőkepiacok ugyanolyan fejlettek volnának, mint a tengerentúliak, a cégek Brüsszel becslései szerint 90 milliárd euróval több forrást tudtak volna felhajtani az elmúlt öt évben.
A tőkepiacért felelős EU-biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Európa nem kívánja vakon követni Amerikát, mert a feltételek nem teljesen ugyanazok.
Jonathan Hill a Bizottság nevében első körben több kezdeményezést jelentett be, amelyeket a következő hónapokban és egy-két évben továbbiak követnek majd.
Elsőként a Bizottság meg fogja határozni, hogy mi számít infrastrukturális beruházásnak, és ezzel párhuzamosan csökkenteni kívánja a tőkekövetelményeket azon bankok és biztosítók számára, amelyek készek beszállni az ilyen beruházások finanszírozásába. A kockázati terhek (tőketartalékolási kötelezettség) ebben az esetben 30 százalékkal kevesebb lesz. Hill biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a biztosítási szektornak 10 ezer milliárd euró áll rendelkezésére ahhoz, hogy az európai gazdaságba befektessen. A javaslat egyúttal hozzájárulás a Juncker-féle befektetési terv sikeréhez, ami éppen a nagy infrastrukturális beruházások révén doppingolná az európai gazdaságot.
Második kezdeményezésként a testület jogszabályi javaslatot terjesztett elő az európai értékpapír-piac újraélesztése érdekében. Az új keret egyszerű, átlátható és standardizált értékpapírosítás (STS) mellett teszi le a garast. A jogszabály meghatározza, milyen értékpapírosítási akció számít STS-nek, és amennyiben az megfelel a kritériumoknak, kisebb tőkekövetelményeket határoznak majd meg. „Ha a válság előtti időszak szintjére tudnánk visszafejleszteni az értékpapír-piacot, az nagyjából 100 milliárd eurónyi új befektetést jelentene a gazdaságba” – vélekedett a tőkepiaci unióért felelős uniós biztos.
Harmadik lépésként a Bizottság a Szolvencia II (fizetőképességi) irányelv módosítására tett javaslatot, hogy megkönnyítse a biztosítók számára a befektetéseket az infrastruktúra-fejlesztésbe és az európai hosszú távú beruházási alapokba (ELTIFs).
A negyedik: a testület társadalmi konzultációt hirdetett meg a fedezett kötvények páneurópai keretének kiépítéséről, és egy másik társadalmi konzultációt is indított a kockázati tőkealapokról, kilátásba helyezve az erre vonatkozó két rendelet későbbi módosítását.
Brüsszel „tanúvallomások” alapján átfogó képet akar alkotni az elmúlt évek pénzügyi szektort és szolgáltatásokat érintő reformjainak a halmozott hatásairól, utánajárva annak, hogy azoknak bizonyos esetekben nem voltak-e hosszabb távon jelentkező negatív hatásai.
„Az elmúlt öt évben nagy sebességgel kellett törvényeket hoznunk, és ezek az intézkedések biztonságosabbá és ellenállóbbá tették az általános architektúrát. Most hogy olyan környezet teremtésén fáradozunk, amely támogatja a beruházásokat, meg kell néznünk, hogy ezeknek a szabályoknak a halmozott hatása nem idézett-e elő nem kívánt következményeket” – jelentette ki Jonathan Hill.
A Bizottság emellett bejelentette, hogy még az év vége előtt sort kerít a kibocsátási tájékoztatóról (Prospectus) szóló irányelv felülvizsgálatára csökkentve a kisebb cégek tőzsdei bevezetésének útjában álló akadályokat.
A sort egy zöld könyv közzététele zárja majd szintén az idei év vége előtt a kiskereskedelmi pénzügyin szolgáltatásokról, ami a határokon átnyúló verseny növelését és a fogyasztók számára a kínálat bővítését célozza majd.
Hill azt is belengette, hogy a Bizottság jövő évtől kezdve annak meghatározására összpontosítja majd a figyelmét, hogy mire van szükség az egyszerű magánnyugdíjak európai piacának létrehozásához.