Emberéletekkel kell fizetni a gazdasági növekedésért?
- Az Andok más országaihoz hasonlóan Peru gazdasági növekedése is jelentős mértékben függ a nyersanyagexporttól
- A kitermelő iparágak komoly környezetvédelmi pusztítást okozhatnak
- A főként őslakos helyiek egyre nagyobb ellenállást mutatnak a kitermeléssel szemben
A perui társadalom már évtizedek óta megosztott a bányászat kérdésében. Míg egyesek a fejlődést látják az iparágban, másoknak ez az anyaföld haldoklását jelenti, azé a földét, amely az inka, a kecsua és az aymara indiánok otthona. "A bányászat csak szegénységet hoz, ugyanakkor nem maga a tevékenység ellen harcolunk, csupán annak egy fenntarthatóbb formájáért" - mondja egy aktivista, Cleofé Neyra, aki szerint nem lehet meggyőzőbb érv egy anya számára a kizsákmányoló kitermelés elleni harcra, mint hogy szennyezett vízzel kell itatnia a gyermekeit.
Cleofé és férje 2005-ben csatlakoztak a Cerro Negro nevű mozgalomhoz, amelyben minden aktivista a földjéért, az otthonáért, a természetért küzd, miután a messze nem fenntartható módon űzött bányászat számos falu nyugalmát dúlta fel, majd felütötte a fejét a prostitució, a környezetszennyezés és a különböző járványok.
Elizabeth Cunya szintén a legnagyobb érték, a föld és a természet megóvásáért küzd. Ezek az emberek hétköznapi hősök az óriási bányász vállalatokkal szemben, amelyek fenyegetéssel probálják rávenni a népeket, hogy hagyják el őseik földjét. Ezek az asszonyok éhségsztrájkot tartanak a templom előtt, a Nemzeti Bányász Társaság szerint viszont szélsőségesek, akik településről településre járnak nemzetközi civil szervezetek támogatásából és az ország ellen tevékenykednek.
Cleofét és Elizabethet is elfogták már több társukkal együtt, és azzal a vádolták őket, hogy terroristák, valamint hogy magántulajdont sértettek azzal, hogy a bányák területén tüntettek. Végül azonban bizonyítékok hiányában nem került bíróságra az ügy. Mindazonáltal több halottja is van már a bányák elleni küzdelemnek: 2015-ben Victoriano Huayna Ninát egy perui rohamrendőri fegyverből származó golyó ölte meg, Carlos Rondónt pedig holtan találták az autópálya mellett két nappal az eltűnése után.
Ide kattintva elolvashatják a perui gazdasági csoda hátteréről készített cikkünket, amelyben részletesen olvashat a bányászat okozta problémákról is.