Molenbeek, a dzsihadizmus nyugati központja
A korábban a belga főváros egyik csendes negyedeként ismert, ám az elmúlt évtizedekben arab bevándorlók otthonává vált Molenbeek-Saint-Jean (vagy flamandul Sint-Jans-Molenbeek) kerület régóta rossz hírnévnek örvend, ahová az este leszállta után mindenki csak a saját felelősségére lép be.
A hét elején azonban külföldi újságírók hada szállta meg a kerületet, miután kiderült, hogy itt lakott a párizsi merényleteket elkövető terroristák közül néhány, és innen indultak gyilkos bevetésükre. A népes sajtójelenlétet az tette biztonságossá, hogy a belga rendőrség jelentős erőkkel vonult ki Molenbeekbe házkutatásokat tartani, illetve őrizetbe venni a terroristák bűntársait.
A kerületet most a belgák is „újra felfedezik", és megpróbálják felidézni, hogyan válhatott az egykor nyugodt környék az európai dzsihadizmus egyik bugyrává. A La Libre Belgique című brüsszeli napilap szerdai számában riportot közölt Molenbeekről.
A lap megjegyzi: a környék a 19. században még a brüsszeli ipar szíve volt, amelyet „kis Manchesternek" neveztek.
Mostanra azonban egész másról ismert. Az afganisztáni tálibellenes erők parancsnokát, Ahmad Sah Maszudot 2001-ben meggyilkoló iszlamisták egyike egy itteni iszlám központ rendszeres látogatója volt. Itt tervelték ki a 2004-es madridi vonatrobbantásokat, járt itt a brüszszeli zsidó múzeum elleni merénylet elkövetője, és itt élt Abdelhamid Abaaoud, a múlt heti párizsi merényletek kitervelője is.
A helyi illetékesek szerint Molenbeek azért is lehet ideális lakóhely a terroristák számára, mivel a sűrűn lakott kerületben könnyű elvegyülni. Ráadásul ebben a kerületben bír a legnagyobb befolyással a Szaúd-Arábiából kiinduló radikális vahabizmus, amelyre a Molenbeek lakosságának jelentős részét adó marokkóiak valamiért sokkal fogékonyabbak. Ennek nyomán amikor Szíriából megérkeztek az Iszlám Állam számára újoncokat toborzó terroristák, eszméik az átlagosnál termékenyebb talajra hullottak.
A mintegy 95 ezer lakosú Molenbeek egyébként két részből áll. A kerületen áthaladó vasút nyugati oldalán régi házakban elszegényedet „belga belgák" élnek, a keleti oldal viszont inkább emlékeztet a közel-keletre: itt a lakosság mintegy 80 százaléka marokkói származású. Az egyik, a sokszínűséget pártoló helyi belga politikus mindezt azzal vette védelmébe, hogy ez a város „keleti negyede." „Miért ne válhatna Molenbeek központja kis Marakessé? A baj az, hogy ehelyett inkább kis Pesavárrá válik" – replikázott erre még 2009-ben a számos terrortámadásról hírhedtté vált pakisztáni várossal példálózva Françoise Schepmans mai polgármester.
Mindezzel furcsa kontrasztot alkot, hogy a környék lakói egy részének körében az iszlám hagyományaihoz való ragaszkodás épp hogy csökkent az elmúlt időszakban: elfogadottabb az alkoholfogyasztás, és a nők is egyre nagyobb számban vesznek részt a nyilvános eseményeken. Ráadásul bizonyítandó, hogy a kerületben nem mindenki a radikális iszlamizmus híve, szerda estére megemlékező gyűlésre hívták a kerület főterére mindazokat, akik elutasítják a terrorizmust. A megemlékezésen mintegy 2000-2500 személy vett részt.
A La Libre Belgique egyúttal interjút közölt az egyik párizsi merénylő, Bilal Hadfi édesanyjával. Az interjú érdekessége, hogy nem a párizsi támadásokat követően, hanem azok előtt tíz nappal készült, annak apropóján, hogy kiderült: a fiatalember váratlanul Szíriába utazott, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz. Mint kiderült, a húszéves Bilal szinte egyik napról a másikra változott meg, miután összeismerkedett néhány radikális dizsihadistával a belga fővárosban: míg korábban alkoholt fogyasztott, dohányzott és füvet is szívott, szinte napok alatt fordított hátat mindennek, és vált vallásossá. Januárban a szakközépiskolában, ahol tanult, már védelmébe vette a Charlie Hebdo elleni merénylet elkövetőit, nem sokkal később pedig csatlakozott az Iszlám Államhoz Szíriában – hogy aztán visszatérjen gyilkos küldetésére.