Iszlám Állam: Líbia lehet a nyugati hatalmak következő célpontja
- Az Iszlám Állam egyre jobban megveti a lábát a káoszba süllyedt Líbiában.
- Nyugati sajtóértesülések szerint Líbia lehet a nyugati hatalmak következő célpontja a terrorista szervezet elleni harcban.
- Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország már hónapok óta készül légicsapásokra az IÁ ellen az országban.
- Líbia Moammer Kadhafi diktátor halálát követően gyakorlatilag részekre szakadt.
- Az országban a múlt hónapban kötött békemegállapodást a nemzetközileg elismert kormány és a fővárost, Tripolit uraló iszlamista fegyveres szövetség.
Az Iszlám Állam egyre jobban megveti a lábát a káoszba süllyedt Líbiában, s nyugati sajtóértesülések szerint Líbia lehet a nyugati hatalmak következő célpontja a terrorista szervezet elleni harcban.
Francia és brit sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország már hónapok óta készül légicsapásokra az IÁ ellen Líbiában. Így már 2015 novemberétől a Charles de Gaulle francia repülőgép-hordozó fedélzetéről felszálló Rafale típusú vadászbombázók végeztek felderítést Líbia felett, miközben Szíria irányába tartottak bevetésre. Sőt, az al-Maszri al-Jóm című egyiptomi napilap szerint a harci gépek január elején csapásokat is mértek a terrorszervezet líbiai állásaira. Líbiai források szerint a francia légierő bombázta a dzsihadistákat, Párizs azonban nem reagált a hírekre.
Barack Obama amerikai elnök csütörtökön "erőteljesebb fellépést" követelt a szélsőségesek elleni harcban a polgárháborús Líbiában és más, a dzsihadisták által veszélyeztetett országokban is. Joseph Dunford amerikai vezérkari főnök múlt pénteken tett nyilatkozatában határozott katonai fellépést sürgetett a terrorszervezet terjeszkedésének megfékezésére az észak-afrikai államban. Peter Cook, a Pentagon szóvivője mindamellett szerdán azt is elmondta, hogy az IÁ líbiai terrorfenyegetésére Washington a "katonai beavatkozás mellett számos más lehetőséget" is vizsgál.
Líbia Moammer Kadhafi diktátor halálát követően gyakorlatilag részekre szakadt, az ország ellenőrzéséért különféle fegyveres szervezetek harcolnak egymással. A zűrzavarban egyre nagyobb befolyást szerez az IÁ, amely ellenőrzése alá vonta Szirt városát, és több olajmezőt is megtámadott.
Az országban a múlt hónapban kötött békemegállapodást a nemzetközileg elismert kormány és a fővárost, Tripolit uraló iszlamista fegyveres szövetség. A külföldi katonai támogatás vélhetően csak abban az esetben lenne kivitelezhető, ha megkezdődne az egyezség végrehajtása és ennek részeként felállna a nemzeti egységkormány Líbiában.
Az IÁ tavaly megszilárdította pozícióját a polgárháborús országban, és teljes mértékben uralma alá hajtotta a Földközi-tenger partján fekvő Szirtet. Idén január 4-én a milícia bejelentette, hogy elfoglalta az onnan körülbelül 100 kilométerre keletre fekvő Bin-Dzsavád kikötővárost. A stratégiai fontosságú város Líbia "Olajfélholdnak" nevezett régiójának kapujában fekszik.
Bin-Dzsavád bevétele után a terrorcsoport azonnal támadást intézett a térség két fontos olajkikötőjéhez, esz-Szidrhez és Rász-Lanúfhoz közeli olajterminálok ellen. Bár a fegyvereseket sikeresen visszaverték, az olajipari létesítményeknél napokkal később is hatalmas tüzek pusztítottak.
A nyugati katonai koalíció attól tart, hogy az IÁ ellenőrzése alá kerülhetnek a Bengázitól délre elterülő olajmezők is, és ezzel a terroristák kiterjeszthetik hatalmukat déli irányba, az ország határain túlra is.
Ashton Carter amerikai védelmi miniszter korábban elmondta, hogy az IÁ Szíriát és Irakot követően Líbiában is meg akarja vetni a lábát. A szervezet kiképzőközpontokat épít támogatóinak, és szívesen fogad soraiba külföldi harcosokat, ahogy tette ezt korábban Irakban és Szíriában is. Ezen felül a dzsihadisták a helyi gazdaság feletti ellenőrzést is meg akarják kaparintani és adók kivetésével is próbálkoznak. Szerinte az Egyesült Államok nem szeretné, ha a helyzet úgy alakulna, mint Szíriában és Irakban.
Martin Kobler, az ENSZ líbiai különmegbízottja szerint hiba volt, hogy Moammer Kadhafi néhai diktátor 2011-es bukása után a nyugat nem támogatta az észak-afrikai államot. A világszervezet megbízottja figyelmeztetett az IÁ térnyerésére a térségben. Szerinte, ha a dzsihadisták összefognak a nigeri és csádi terrorszervezetekkel, akkor nagyon nehéz lesz őket visszaszorítani. Kobler elmondta: szeretné elkerülni, hogy "Líbiából ne váljék a jövő Szíriája", ugyanakkor úgy véli nem maradt sok idő.
Az IÁ saját közlése szerint Abu al-Katani "emírt" küldte Líbiába. Francia sajtóértesülések azt mondják, hogy a dzsihadisták Észak-Afrika "kalifájának" készülnek kikiáltani őt. Egyelőre nem tudni hány harcost tud kiállítani a terrorszervezet Líbiában. A jelentések az IÁ háromezer fegyvereséről tudnak, akik helyben toboroznak és további harcosokat képeznek ki. Szakértők többszörösére becsülik a szélsőségesek által toborozható harcosok számát.