Vagyonokat költenek drogokra az európaiak
Az európaiak legalább 24 milliárd eurót költöttek 2015-ben kábítószerre, így ez jelenti a szervezett bűnözés egyik fő jövedelemforrását – húzza alá a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) és az Europol által kedden bemutatott 2016. évi uniós kábítószerpiaci jelentés. A jelentés idén először tett kísérletet az illegális európai drogpiac méretének felbecsülésére, éves szinten 21 és 31 milliárd euróra saccolva azt a profitot, amire a bűnözők a kábítószerek értékesítésével szert tesznek.
„A kábítószerpiac továbbra is az egyik legnagyobb fenyegetés a belbiztonságra Európában” – jelentette ki Rob Wainwright, az Europol igazgatója. Kiemelte, hogy egyre több bűnözői csoport terjeszti ki csápjait a hagyományos profilján túl más területekre is, aminek az a következménye, hogy a kábítószerüzlet egyre gyakrabban összefonódik más bűnözési ágakkal, mint amilyen a fegyvercsempészet és a terrorizmus. Végeredményben a hatóságoknak egyre több lábon álló bűnszervezetekkel van dolguk.
Miként a jelentés rámutat, a kábítószer-kereskedelem hatása nem korlátozódik a fogyasztóknak okozott egészségi ártalmakra. Gyakran szorosan összefonódik más típusú bűncselekményekkel, árt a jogszerűen működő üzleti vállalkozásoknak és általában torzítja a gazdaság működését; és teherként nehezedik az állami intézményekre és az egész társadalomra.
„Az EU kábítószerpiacát két egyszerű dolog motiválja: a profitszerzés és a hatalom. Ennek, valamint a kábítószerpiacnak a társadalomra gyakorolt hatásainak a megértése kulcsfontosságú, ha csökkenteni szeretnénk a drogok okozta ártalmakat” – szögezte le Alexis Goosdeel, az EMCDDA igazgatója.
A jelentés többek között rámutat, hogy a globalizáció és a technológiai változások nyomán a kábítószerpiac is gyors tempóban változik: az internet és más technológiai eszközök, továbbá az egyre bővülő külkereskedelem megkönnyítik a know-how átadását.
A bűnözői csoportok a korábbinál is nagyobb mértékben támaszkodnak a tengerhajózásra a kábítószerek Európába történő becsempészésében. A legnagyobb európai kikötők, közülük is Rotterdam, Antwerpen és Hamburg számítanak a leginkább használatos belépési pontnak.
A kábítószer-kereskedelemre specializálódott bűnszövetkezetek is általában egy-egy földrajzi helyhez köthetők, illetve ott koncentrálódnak. A hagyományos központok mellett új szereplők is megjelentek. Dél-Afrika vagy a Dél-Kaukázus például egyre nagyobb szerepet játszik a heroin kereskedelmében.
Továbbra is a kannabiszok a leginkább elterjedt tiltott drogok Európában, a piac 38 százalékával és éves átlagban 9,3 milliárd euró bevétellel. A jelentés szerint tavaly 22 millió felnőtt fogyasztott marihuánát és más, ebbe a kategóriába tartozó könnyű kábítószert, 1 százalékuk pedig napi rendszerességgel fogyaszt ilyet. A kannabiszok többségét Európában állítják elő, de Marokkó is egyre népszerűbb ellátónak számít.
A heroin részaránya 28 százalék a kábítószerpiacon. Éves forgalmát körülbelül 7 milliárd euróra becsülik, és a legtöbb kábítószerrel összefüggő haláleset ennek a keménydrognak a fogyasztására vezethető vissza. A heroin (ópium) fő származási helye továbbra is Afganisztán.
A kokain áll a harmadik helyen 24 százalékos piaci részesedéssel. A kokain piacát 5,7 milliárd euróra becsülik Európában, és a legnagyobb mennyiségben Nyugat- és Dél-Európában fogyasztják. A legtöbb szállítmányt Kolumbiából, Brazíliából és Venezuelából indítják útnak.
A piaci részesedés alapján a különböző szintetikus drogok, az amfetaminok és más származékok (pl. ecstasy) következnek, éves szinten 1,8 milliárd eurót generálva.
Az új pszichoaktív szereket (NPS) sokszor a tiltott drogok legális helyettesítőjeként árulják. A jelentés szerint 2015-ben 100 ilyen új szer jelent meg a piacon, hetente két új szer.