Megreformálnák az ÁFA-rendszert
- A határokon átnyúló tranzakciók is a hazaiakkal egyformán adóznának, és a tagállamok nagyobb szabadságot élveznének az áfa-kulcsok megállapításában a végleges uniós áfa-rendszerben, amelynek fő kontúrjait csütörtökön ismertette az Európai Bizottság.
- Brüsszel becslései szerint az általa javasolandó új modell évi 40 milliárd euróval, vagy 80 százalékkal csökkentené a határokon átnyúló tranzakciókat érintő csalásokat.
- Ennek érdekében a határokon átnyúló üzleti tranzakciók (áruk és szolgáltatások) a jövőben nem mentesülnének a hozzáadott-értékadó alól, hanem azt a célországban érvényes adókulcs levonásával a származási ország szedné be, majd átutalná a célország adóhatóságának.
Az uniós áfa-rendszer végleges formáját vázolta fel csütörtökön elfogadott akciótervében az Európai Bizottság. A testület célja az 1993-ban bevezetett, eleve ideiglenesnek gondolt és mára jócskán elavult forgalmi adórendszer modernizálása az üzleti vállalkozások életének megkönnyítése és az áfa-val elkövetett adócsalások mérséklése érdekében.
Brüsszel becslései szerint az általa javasolandó új modell évi 40 milliárd euróval, vagy 80 százalékkal csökkentené a határokon átnyúló tranzakciókat érintő csalásokat. Ennek érdekében a határokon átnyúló üzleti tranzakciók (áruk és szolgáltatások) a jövőben nem mentesülnének a hozzáadott-értékadó alól, hanem azt a célországban érvényes adókulcs levonásával a származási ország szedné be, majd átutalná a célország adóhatóságának.
A gyakorlatban ez úgy valósulna meg, hogy a szállító a származási országban értékesíti az árut egy külföldi partnernek, amelynek a termék ára mellett a rendeltetés szerinti országban érvényes áfa-kulcsot is meg kell fizetnie. Utóbbi összeget a származási (eladó) ország kincstárának kell befizetni, amely azonban azt továbbítja a vevő szerinti ország adóhatóságának.
A Bizottság szerint ezzel a módszerrel jelentős mértékben csökkenteni lehet a különféle áfa-csalásokat (ezek egyike a körhintacsalás), amelyek során gyakran az eladó és a vevő is megspórolja az adót, kihasználva azt, hogy a határon átnyúló tranzakciók mentesülnek az áfa alól.
Az áfa-akcióterv része, hogy az üzleti vállalkozásoknak az egyszerűség kedvéért a jövőben csak a saját országukban kell majd áfa-számot bejegyeztetniük (egy online portálon keresztül), és azt minden más tagállamban elismerik majd. Ez a fajta könnyítés becslések szerint évente 1 milliárd euró megtakarítást eredményez majd a cégek számára.
A Bizottság láthatóan nem támogatja az egyes tagállamok (például a csehek, osztrákok és részben a magyarok) által forszírozott fordított áfa-befizetést, aminek értelmében csak az értékesítési lánc legvégén, a végfogyasztónak kellene befizetnie az adót, előtte viszont nem. Brüsszel szerint ez újfajta visszaélések előtt nyitná meg az utat. Mindazonáltal a testület nem utasította el teljesen a módszert, amit jelenleg több országban is próbaképpen bizonyos szektorokban tesztelnek. De, bizottsági források szerint nem hisznek ennek a jövőjében.
Az intézkedéstől a tagállamok az adóbevételek növekedésére számíthatnak. 2013-ban 168 milliárd euró volt a különbség az EU-ban az elvárható és a tényleges forgalmi adóbevételek között.
A testület 2017-ben terjeszti majd elő jogszabályi javaslatait.
A Bizottság emellett nagyobb szabadságot kíván adni a tagállamoknak az áfa-kulcsok alkalmazásában is. A főszabály értelmében jelenleg mindenhol van egy általános áfa-mérték, ami nem lehet alacsonyabb 15 százaléknál. Ezentúl minden tagállam maximum két csökkentett áfa-kulcsot is alkalmazhat egy uniós szinten előre meghatározott terméklista alapján, amelyek egyike sem lehet alacsonyabb 5 százaléknál. Végezetül, egy sor régi tagállam az áfa-rendszer 1993-as bevezetésekor elérte, hogy bizonyos termékekre (a briteknél ilyen például a pelenka) 0 százalékos áfa-t alkalmazhassanak. Ez azonban eredetileg csak ideiglenes jelleggel történt, amíg meg nem születik a végleges áfa-rendszer.
A Bizottság közleményében két opciót vázolt fel. Az elsőben a 15 százalékos minimális sztenderd áfa-ráta megmarad. Az összes jelenlegi és derogációt élvező (0 százalékos) áfa-kulcs is fennmaradhatna (illetve kiterjeszthetővé válna minden tagállam, így a 2004-ben és utána csatlakozottak számára is), és a tagállamok a Bizottsággal konzultálva módosíthatnák azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a listáját, amelyek esetében csökkentett áfa-t alkalmaznak.
A második opcióban a listát eltörölnék, és lényegében szabadkezet adnának a tagállamoknak a csökkentett áfa-kulcsban részesülő áruk és az áfa-kulcs meghatározásában, feltéve, hogy ez nem idéz elő versenytorzulást a piacon.
Az akcióterv harmadik eleme 2016 végéig egy jogalkotási javaslat előterjesztésének kilátásba helyezése a határokon átnyúló elektronikus kereskedelemre vonatkozó áfa-szabályok korszerűsítéséről és leegyszerűsítéséről. Ennek része lesz egy javaslat, miszerint az elektronikus könyvekre és újságokra a nyomtatott kiadványokkal megegyező csökkentett áfa-kulcsot alkalmazhatnának.
Második lépcsőben, 2017-ben a Bizottság a kkv-k bürokratikus terheit csökkentő egyszerűsített áfa-csomagra kíván javaslatot előterjeszteni.