A németek alulbecsülték az Iszlám Államot
- A német belső elhárítás, a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) helytelenül mérte fel az Iszlám Állam dzsihadista szervezet tevékenysége és a menekülthullám összefüggését.
- Hans-Georg Maassen szerint nem számoltak azzal, hogy a menekültek között dzsihadisták próbálna bejutni az EU-ba, mivel a hosszú vándorút viszontagságai miatt túlságosan kockázatos vállalkozás.
- "Most már tudjuk, hogy ami az Iszlám Államot illeti, van még mit tanulnunk".
Hans-Georg Maassen a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban elmondta, hogy a BfV-nél ugyan kezdettől fogva lehetőségként számoltak azzal, hogy az Iszlám Állam megpróbálhat a menekültek között dzsihadistákat bejuttatni az Európai Unióba, de úgy vélték, hogy ez a hosszú vándorút viszontagságai miatt túlságosan kockázatos vállalkozás, ezért nem tartották nagyon valószínűnek.
Az Iszlám Állam azonban mégiscsak felhasználta a menekülthullámot. "Nem szorult rá arra, hogy embereit a menekültek közé rejtse, mégis megtette. Szerintem ez erődemonstráció, az Iszlám Állam világosan jelezni akarta, hogy erre is képes" - mondta Hans-Georg Maassen.
"Most már tudjuk, hogy ami az Iszlám Államot illeti, van még mit tanulnunk" - tette hozzá.
Úgy vélte, hogy az Iszlám Állam esetében a terror nem megfelelő kifejezés, mert elbagatellizálja, a valósnál kevésbé veszélyesként tüntet fel egy jelenséget. Akár a szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakciót (RAF), akár a szélsőjobboldali Nemzetiszocialista Illegalitást (NSU) vizsgálva látható, hogy a németországi terrorizmus "dimenziója sokkal kisebb". Ezek a szervezetek politikai okokból bizonyos személyek - döntéshozók vagy a lakosság valamely csoportjának tagjai - ellen hajtottak végre merényleteket, az Iszlám Államnak viszont az számít, hogy minél több embert öljön meg, "lehetőleg kamerák előtt", hogy az egész világ értesüljön tevékenységéről. Ez pedig már nem terror, hanem "háborús összeütközés".
A német belső elhárítás vezetője kiemelte: nem tűnik érvényesnek az a feltételezett összefüggés, hogy minél inkább szorult helyzetbe kerül katonailag az Iszlám Állam, annál nagyobb a németországi terrortámadás veszélye, és nem érdemes csak Szíriára és Irakra szűkítve vizsgálni a szervezet működését, hiszen továbbra is aktív a Sínai-félszigeten, Maliban, Csecsenföldön, vagy éppen Nigériában, Líbiában pedig jelentős területeket vont ellenőrzése alá. Így mindent egybevetve az Iszlám Állam nem visszaszorulóban van, hanem tör előre.
Az Iszlám Állam stratégiája messze túlmutat Szíria térségén, és fontos részét alkotják a világ számos térségében elkövetett merényletek. Ezek a megfélemlítést és az új hívek toborzását szolgálják - mondta a BfV elnöke. Megjegyezte: a párizsi vagy a brüsszeli támadások után megfigyelhető volt, hogy az Iszlám Állam követői a közösségi portálokon sikerként ünnepelték a merényleteket és fogadkoztak, hogy az elkövetők nyomába lépnek.
Elmondta, hogy Németországban változatlanul nagy a terrorveszély, de konkrét támadás előkészületeiről nincsenek információk. Az "iszlamista-terrorista potenciál" - a muzulmán vallás valamely szélsőséges irányzatának eszméi által indíttatva terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott emberek csoportja - 1100 főt tesz ki. E csoport mellett még 8650 szalafistát - az iszlám Németországban legnépszerűbb szélsőséges irányzatának követőjét - is nyilvántartanak.
"Ez a szám gyakorlatilag naponta növekszik" - emelte ki Hans-Georg Maassen.
A dzsihadisták jelentette veszély továbbra is "virulens" Németországban, és a biztonsági szervek sikeres munkájának tulajdonítható, hogy eddig nem történt nagyobb támadás. Néhányszor pedig "egyszerűen szerencsénk volt", például előfordult, hogy nem működött a pokolgép gyújtószerkezete - mondta a BfV elnöke.
Az teljesen biztos, hogy az Iszlám Állam Németországban is, illetve "német érdekek ellen" is végre akar hajtani támadásokat. Ezt jelzik a dzsihadista szervezet proagandaanyagai is, amelyek német városokat említenek együtt Párizzsal vagy Brüsszellel - tette hozzá.
A Welt am Sonntag a bűnügyi rendőrség (Kriminalpolizei) szakszervezetének (Bund Deutscher Kriminalbeamter - BDK) elnökét és a rendőrségnél működő egyik érdekvédelmi szervezet, a rendőrség szakszervezete (Gewerkschaft der Polizei - GdP) vezetőjét is megszólaltatta az ügyben. André Schulz, a BDK elnöke kiemelte, hogy több tízezer menedékkérő él Németországban, "akikről nem tudjuk, hogy kicsodák, pontosan honnan jöttek és hol tartózkodtak", és ez "egy jogállam számára elfogadhatatlan". Jörg Radek, a GdP elnöke hozzátette: "naiv feltételezés volt a politikusok részéről, hogy nem szivárognak be a menekültek között iszlamista harcosok".
Hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a menekültek között terroristák is vannak, és "meglehet, hogy már a következő támadást készítik elő".