Jól fogadták Orbán pontjait Brüsszelben
- A magyar miniszterelnök Schengen megmentésére fókuszáló tízpontos akcióterve és az EU asztalán lévő javaslatok között számos átfedés fedezhető fel – mutatnak rá brüsszeli források
- Ugyanakkor a menekültek elosztásáról hozott döntések jogilag kötelező érvényűek.
- A Bizottság máskülönben üdvözli Orbán Viktor hozzájárulását a vitához, amit a jogszabályi javaslatok kidolgozása során is figyelembe vesznek majd.
Az Európai Bizottság üdvözölte és a dublini rendszer reformjáról kezdeményezett vitához való hozzájárulásnak tekinti azt a tízpontos tervet, amelyet a testület elnökének, Donald Tusknak és a holland soros elnökségnek küldött levélben, Schengen 2.0 akcióterv címen ismertetett a magyar miniszterelnök.
„Az Európai Bizottság minden olyan kezdeményezést üdvözöl, ami átfogó és európai megoldást keres a menekült- és a migrációs válságra. A tagállami megoldások nem tudnak kínálni, és nem is kínálnak ilyen választ” – közölte kedden a BruxInfóval a testület egyik szóvivője.
A nyilatkozó hozzátette, Juncker elnök örömmel látja, hogy a migráció európai megközelítése támogatásra talál a tagállami vezetők körében, és a vezetők megosztják elképzeléseiket a Bizottsággal és a Tanáccsal. Orbán Viktor mellett eddig Matteo Renzi, olasz miniszterelnök csatlakozott a Bizottság dublini rendszer reformjáról szóló néhány héttel ezelőtti közleménye által kezdeményezett politikai vitához (Renzi hozzájárulását és Brüsszel erre vonatkozó reakcióját lásd külön cikkünkben).
„Juncker elnök várakozással tekint az Európai Tanács valamennyi tagjával és az Európai Parlamenttel folytatandó szoros együttműködés elé a közös európai megoldások megtalálása érdekében” – fogalmazott a bizottsági szóvivő.
Nevük mellőzését kérő EU-források érdemben is reagáltak a BruxInfónak a magyar miniszterelnök tíz pontos akciótervére, amiben a schengeni rendszer megerősítésére tesz javaslatokat és elutasít minden kötelező és automatikus eljárást „a bevándorlók” szétosztására (az erre irányuló eddigi uniós javaslatok és döntések menekültek áthelyezéséről vagy áttelepítéséről szóltak – a szerk.).
A szóban forgó források üdvözölték a magyar kormányfőnek azt a véleményét, hogy a migrációs ügy kiemelkedő politikai jelentőségére való tekintettel az Európai Tanácsnak kellene gyakorolnia a folyamatos politikai iránymutatást a jogalkotási folyamatokat illetően.
„Valóban az állam- és kormányfőinknek kell a felelősséget viselniük azokért a döntésekért, amelyeket a polgáraik nevében hoznak meg és a döntések végrehajtásáért” – fogalmazott az illetékes. A miniszterelnök azonban vélhetően nem erre célzott, hanem arra a magyar kifogásra, miszerint a belügyminiszteri tanácsnak a menekültek ideiglenes kötelező elosztásáról szóló tavaly szeptemberi minősített többséggel hozott döntése helyett az Európai Tanács szintjén kellett volna ennek a kérdésnek eldőlnie, ahol viszont egyhangú döntéshozatal van.
Máskülönben EU-források elég sok hasonlóságot vélnek felfedezni Budapest javaslatai és az EU asztalán fekvő, részben már tárgyalt, vagy csak ezután tárgyalandó javaslatok között. Ez kiváltképp érvényes az európai határ- és parti őrség létrehozása és a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszer normális működésének helyreállítása közötti kapcsolatra. Brüsszelben egyenesen a közös határőrség felállítására vonatkozó bizottsági javaslat támogatásaként értelmezik a miniszterelnök határok ügyében kifejtett nézeteit. Arra is emlékeztetnek, hogy a Bizottság februárban útitervet készített a schengeni rendszer rendes működésének a helyreállítására.
Ami a menekültek és a gazdasági bevándorlók közötti különbségtételt illeti, EU-források arra emlékeztetnek, hogy Brüsszel a migrációról szóló európai programban nagy hangsúlyt helyezett azoknak a személyeknek a visszaküldésére, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre. Ezen túl egy visszaküldési cselekvési tervet is elfogadtak és egy kézikönyvet is készítettek a tagállamok számára, megkönnyítve a dolgukat. Orbán levelében ugyancsak fontosnak nevezi harmadik származási és tranzitországokkal visszafogadási megállapodások kitárgyalását és megkötését, amin Brüsszel a tagállamokkal karöltve már aktívan dolgozik.
A kormány tízpontos akcióterve egy közös európai lista létrehozását szorgalmazza a biztonságos harmadik országokról, amit a hotspotok kialakításakor is alkalmaznának. Brüsszelben ennek kapcsán emlékeztetnek, hogy a Bizottságjavaslatot tett a biztonságos származási országok közös európai listájára, amiről jelenleg is tárgyalások folynak a jogalkotók között. A biztonságos harmadik országok kijelölése ugyanakkor jelenleg a tagállamok hatáskörében van, és ebben a pillanatban nincs napirenden közös EU-lista – mutatnak rá az idézett források.
Úgy tűnik, abban is kvadrál az Orbán-kormány és az EU megközelítése, hogy biztonságos harmadik országokba vissza lehet küldeni menedékkérőket.
Ahol viszont jottányit sem közeledtek az álláspontok, az a menekültek tagállamok közötti elosztásának (áthelyezésének és áttelepítésének) az ügye.
„A demográfiai és munkaerő-piaci kihívásokra adandó válaszoknak szuverén tagállami döntéseknek kell lenniük. Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke (2) bekezdése értelmében nemzeti kompetencia kell, hogy maradjon az arról szóló döntés, hogy a tagállam nemzeti, vagy EU-n belüli forrásokra és politikákra, vagy az EU-n kívülről érkező bevándorlókra hagyatkozva kíván válaszokat adni a kihívásokra. Semmilyen kötelező és automatikus mechanizmus ne kerüljön bevezetésre” – fogalmaz az akcióterv utolsó, 10-ik pontja.
EU-források szerint ugyanakkor ezen a kérdésen már túl vagyunk, hiszen a Tanács három döntést hozott eddig a menekültek elosztásáról (áthelyezéséről és áttelepítéséről), amelyek jogilag kötelező érvényűek (Magyarország és Szlovákia az egyik ilyen döntést megtámadta az Európai Bíróságon – a szerk.).
Ami pedig a jövőt illeti, a Bizottság a dublini menekültügyi reform keretében nemrég két opciót vázolt fel, és ezek mindegyike számolna a menekültek kötelező elosztásával a tagállamok között. Ez azonban még nem a végleges javaslat, tehát elvileg még változhat is. Ebből a szempontból lehet jelentősége annak, hogy EU-források szerint „Orbán miniszterelnök észrevételeit is figyelembe veszik majd a jövendőbeli javaslatok kidolgozása során, hasonlóan a másik 27 tagállam vezetőjéhez”.
„Mivel a kényszerbetelepítés újra és újra napirendre kerül, ezért nagyon fontos, hogy a magyarok nemet mondjanak erre az ésszerűtlen javaslatra. Ha nem állítjuk meg Brüsszelt egy népszavazással, akkor a fejünk fölött fognak dönteni egy olyan kérdésben, amely évtizedekre meghatározhatja Európa és Magyarország sorsát” – száll szembe Schengen 2.0 című akciótervében ezzel a koncepcióval a magyar kormányfő.