A kormányok többsége nem hisz a korai TTIP-ben
A kereskedelmi ügyekért felelős magyar államtitkár szerint két kérdésről folyt éles vita pénteken, amikor a tagállami miniszterek megvitatták az aláírásra váró EU-kanadai és a tárgyalások sűrűjében tartó majdani EU-amerikai szabadkereskedelmi és befektetési megállapodás állását. Az egyik az államok és a befektetők közötti vitarendezési mechanizmus, aminek Brüsszel által javasolt új változata, a választott bíróságok helyébe lépő nemzetközi bírósági rendszer (ICS) része az aláírás előtt álló EU-kanadai megállapodásnak (CETA-nak), és ha az USA rábólint, bekerülhet majd az EU és az Egyesült Államok között kötendő transzatlanti partnerségi megállapodásba (TTIP-be) is.
Mikola István az ülést követően magyar tudósítóknak elmondta, hogy bár a nemzetközi bírósági rendszert előrelépésnek tekinti a választott bíróságokhoz képest, a magyar kormány továbbra sem tartja jó ötletnek a szabadkereskedelmi megállapodások (jelen esetben a CETA és a TTIP) vitarendezési mechanizmussal történő kiegészítését. „Mi nyitott országként a piacnyitás mellett vagyunk, de szerencsétlen húzásnak tartanánk, ha a vitarendezés is a megállapodás részét képezné” – jelentette ki az államtitkár. Magyarország egyébként az egyetlen közép- és kelet-európai tagállam, amely nem írt alá korábban kétoldalú beruházásvédelmi megállapodást az Egyesült Államokkal, és az államtitkár szavai szerint „nagyon megterhelő” lenne egy ilyen az EU és az USA közötti megállapodásban.
Mindazonáltal Budapest eddig legalábbis nem tette függővé a vitarendezési mechanizmus sorsától elvi jóváhagyását a megállapodáshoz, aminek a tárgyalása még nem is lépett érdemi szakaszba, és Mikola szerint „akár még évekig is eltarthat, ha lesz belőle valami egyáltalán”.
A másik fogós kérdés, amiben az EU28-ak lényegében egy emberként kerültek szembe az Európai Bizottsággal, az annak eldöntése, hogy a CETA és a TTIP közösségi vagy vegyes megállapodásnak számít-e. Utóbbi esetben ugyanis kötelező tagállami ratifikáció kísérné a dokumentumok Brüsszel által történő aláírását, míg az előbbi esetében elég lenne a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyása.
A magyar államtitkár leszögezte, hogy Budapest szerint egyértelműen vegyes megállapodásról van szó, amit a magyar Országgyűlésnek is ratifikálnia kell. Mások, köztük a legnagyobb uniós tagállamok is hasonló álláspontot foglaltak el a vitában, egyértelműen a Bizottság tudtára adva ezáltal, hogy az EU-kanadai egyezmény júniusra elkészülő végső, jogi szövegében vegyes megállapodásnak kell lennie. Megfigyelők szerint ellenkező esetben Brüsszel azt kockáztatja, hogy a tagállamok visszaküldik majd átdolgozásra a szöveget, mielőtt áldását adnák rá.
A CETA-t, aminek szövegét már két éve kitárgyalták, néhány hónapja pedig kiegészítették a fent említett vitarendezési mechanizmussal, a tervek szerint októberben írná alá az EU (a Bizottság és az EU-elnökség) Justin Trudeau kanadai miniszterelnök brüsszeli látogatása alkalmából.
Mikola István a CETA-t összességében „jó megállapodásnak” nevezte, és úgy látta, hogy az egyezmény körül pozitív volt a hangulat. A TTIP-pel szemben ellenben „erősödő szkepszist és hitehagyottságot” tapasztalt. Úgy látja, hogy továbbra is valamennyi tagállam nyitott a szabadkereskedelmi megállapodás felé, „különben ha nem mi, akkor majd mások kötnek hasonló egyezményeket. Tudomásul kell venni, hogy két világ versenyez egymással” – tette hozzá.
Az államtitkár ugyanakkor úgy látja, hogy a tagállamoknak csak egy kisebbsége hisz továbbra is a TTIP-ről folyó tárgyalások idei lezárásának a lehetőségében, miközben Magyarország megítélése szerint részben az amerikai elnökválasztás miatt erre még akár évekig is várni kell.
A 25 tárgyalási fejezetből egyelőre csak 14-ről van konszolidált szöveg, ami még csak részleges megállapodást sem jelent, csupán azt, hogy itt egy dokumentumban egymás alatt látható a két fél álláspontja.
Mikola a TTIP-ről folyó tárgyalásokon magyar szempontból különösen a nyersanyagok exportját, az energia fejezetet (a cseppfolyós gáz exportjának lehetőségét), a közbeszerzést, az egészségügyi, állat- és növényvédelmi előírások tekintetében pedig az európai védettség jelenlegi szintjének fenntartását tartja fontosnak.
Ami az alapvető magyar tárgyalási célokat illeti, Mikola mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a génmódosított termékek (GMO-k) egyáltalán nem képezik részét a tárgyalásoknak. Az államtitkár az ún. földrajzi eredetjelzők (ezek közé tartozik a szalámi vagy a Tokaji, ami ugyanakkor már a korábbi EU-USA bormegállapodásban is szerepelt) kérdésében elért eredményekkel is elégedett. Ami az offenzív magyar érdekeket illeti, megítélése szerint többek között a hazai gyógyszergyártás és az információs-telekommunikációs szektor nyerhet sokat a TTIP-pel. Előbbi az innovatív gyógyszereket védő szabadalmi oltalom rövidebb lejárata (illetve a generikus gyógyszerek gyorsabb piacra dobásának lehetősége), míg a másik az amerikai piachoz való könnyebb hozzáférés miatt. Mikola szerint a jövőben például nem lenne szükség arra, hogy a Prezihez hasonló IT-cégeket el kelljen adni ahhoz, hogy bejuthassanak az amerikai piacra.
Az érzékeny mezőgazdasági termékeknél is van magyar érdekeltség. A csemegekukorica például az agrártermékeknek abba a 3 százalékába tartozik, ahol az EU egyelőre nem tett ajánlatot a tarifák végleges eltörlésére vagy fokozatos kifuttatására, így ez maximum a tárgyalások végjátékában kerülhet ismét az asztalra.
Cecilia Malmström, kereskedelmi biztos szerint „az EU és a nevében tárgyaló Bizottság elkötelezett a tárgyalások befejezése mellett”. „Maximálisan egyetértek” – közölte a biztos egy újságírói kérdésre, ami Francois Hollande francia elnök azon minapi kijelentését idézte, miszerint nem fog elfogadni olyan megállapodást, ami nem kiegyensúlyozott.