Obama aggódik a fegyvervásárlás szabályozása miatt
Josh Earnest hosszasan beszélt a radikalizmus fenyegetéséről. Leszögezte: az Egyesült Államokban nincs helye annak, hogy bárkit is megbélyegezzenek vagy kirekesszenek meggyőződése, vagy valamely társadalmi csoporthoz tartozása miatt. Ez ugyanis a radikalizálódás, végső soron pedig a terrorizmus malmára hajtja a vizet - hangsúlyozta a szóvivő. Earnest azt is kifejtette, hogy az Obama-kormányzat stratégiája éppen az, hogy állandó kapcsolatot és párbeszédet tartson fenn a különböző közösségek, így a muszlim közösségek vezetőivel.
Josh Earnest elmondta: Obama elnök "frusztrált, nemegyszer dühös is, mert a kongresszus tétlenkedik a fegyvervásárlás és -viselés szigorításának ügyében. Ha nem is egyetlen átfogó törvényt, de néhány olyan fontos szabályozást már megszavazhattak volna, amely nehezítené támadófegyverek vásárlását" - szögezte le Earnest. A Fehér Ház szokásos napi sajtóértekezletére azt követően került sor, hogy sajtótájékoztatót tartott James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója is, miután az elnök dolgozó szobájában tárgyalt Barack Obamával és Jeh Johnson belbiztonsági miniszterrel.
Comey lényegében megerősítette azt, amit pár perccel korábban Obama elnök mondott: hogy az orlandói mészárlásnak - a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint - nincs külföldi háttere, a merénylő nem állt kapcsolatban terrorszervezettel, vagy terrorista csoporttal. Kifejtette, hogy a nyomozás eddig adatai arra utalnak: Omar Mateen, a merénylő internetes forrásokat olvasva radikalizálódott, tettének indítékára egyelőre nem derült fény.
Obama délelőtt szintén arról beszélt, hogy a lövöldöző férfi az interneten fellelhető szélsőséges propaganda hatása alá került, a nyomozás során egyetlen adat sem merült fel, amely arra utal, hogy Mateennek terrorista kapcsolatai lettek volna. Az amerikai elnök "hazai gyökerű terrorizmusnak" nevezte az orlandói vérengzést.
Hillary Clinton, a demokraták várható elnökjelöltje az ohiói Clevelandben kampányolva szintén Orlandóról s Orlando tanulságairól beszélt. A volt külügyminiszter feketében jelent meg, és összefogást kért az amerikaiaktól a terrorizmus legyőzéséhez. Ugyanakkor ismét leszögezte: egyetlen közösséget és egyetlen vallást sem szabad kollektívan bűnösnek kimondani. Azt ígérte, hogy ha ő lesz az elnök, megerősíti a hírszerzést, és külön szervezetet hoz létre a magányos farkasként lecsapó merénylők felkutatására és megállítására. A nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta, ám először fordult elő, hogy külföldi államokat tett felelőssé a terrorizmusért.
A volt külügyminiszter Szaúd-Arábiát, Katart és Kuvaitot nevezte meg, mint a terrorizmusért felelős országokat. Állítása szerint ez a három közel-keleti állam, illeve néhány polgára kiveszi a részét a terrorizmus finanszírozásából. "Ezekben az országokban be kell fejezni a radikális vallási iskolák és mecsetek támogatását, mert túlságosan is sok fiatalt visznek a terrorizmus útjára" - fogalmazott Clinton. Felhívta a figyelmet arra, hogy Omar Mateen ugyan halott, de a lelkét megfertőző vírus életben van, s anélkül, hogy Clinton kimondta volna vetélytársa, Donald Trump nevét, élesen bírálta állásfoglalásait.
Donald Trump szintén kampánygyűlést tartott hétfőn délután. Az északkeleti New Hampshire államban elmondott beszédében ismét arra szólított, hogy függesszék fel muszlimok beutazását az országba. "Ezt mindenképpen meg kell tennünk!" - mondta a republikánusok várható elnökjelöltje. A jelenlegi amerikai kormányzat bevándorlás-politikáját hozzá nem értőnek nevezte, Hillary Clintonról pedig azt állította, hogy "fogalma sincs az iszlám terrorizmusról".