Magyar bírálat a vízumdöntések halogatásának
A magyar külügyminiszter hétfőn a külügyi tanács ülése után bírálta azt, hogy az EU annak ellenére halogatja a vízummentesség megadását Ukrajnának és Grúziának, hogy a két ország dokumentálhatóan minden feltételnek megfelel. „Az EU elhibázott és hiteltelen politikát visz, mert annak dacára nem akarja megadni a vízummentességet, hogy mindkét ország minden feltételt teljesít” – jelentette ki a külügyi tanács ülését követően Szijjártó Péter.
Hozzátette, hogy ez a hozzáállás erodálja az EU-barát politikai erők támogatottságát, a keleti partnerség hitelességét és a szóban forgó országok belső stabilitására is hatással lehet.
Hivatalosan csak a grúz vízumliberalizáció volt a miniszteri ülés napirendjén, ám a sorban elöl álló grúz dosszié blokkolása a többiekre, így Ukrajnára is kihat. A hivatalos verzió szerint elsősorban Németország lassítja a folyamatot, mert aggasztja a grúz bűnöző csoportok aktivitása. Meg nem erősített hírek szerint a németek, a franciák és az olaszok együtt blokkolták a legutóbbi belügyminiszteri tanácsülésen a grúzoknak a vízummentesség megadását, mert általában a jelenlegi politikai helyzetben kevés lelkesedést mutatnak a nyitás iránt.
Federika Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ugyanakkor sajtótájékoztatóján utalt rá, hogy talán még a június 30-ig tartó holland elnökség vége előtt előrelépés történik a dossziéban. „A tagállamok számára egyértelmű és kétség sem férhet ahhoz, hogy Grúzia valamennyi kritériumnak megfelel. Az ügy most a holland EU-elnökség kezében van, hogy a soron következő nagyköveti ülések valamelyikének napirendjére tűzze a témát. Grúzia jó munkát végzett, amit lehetőleg minél előbb el kell ismerni” – szögezte le a főképviselő.
A magyar diplomácia irányítója elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy menetközben új feltételeket támasszon az EU a két országgal szemben a vízumliberalizációban. „Senki sem mondta nekik előre, hogy lesz egy vészfék is (a vízummentesség gyors felfüggesztésére lehetőséget adó klauzula, amit szükség esetén aktiválhatna az EU)” – jegyezte meg Szijjártó, aki szerint nem a vízumpolitika a megfelelő eszköz a bűnözéssel összefüggő aggodalmak eloszlatására.
A tagállamok nagykövetei a terhek szerint keddi ülésükön bólintanak rá az Oroszország elleni gazdasági korlátozó intézkedések további hat hónappal történő meghosszabbítására. Ezt követően pénteken az általános ügyek tanácsa szentesítené a döntést.
Emlékezetes, hogy Magyarország korábban visszatérően és erőteljesen szorgalmazta, hogy minden további meghosszabbítást magas szintű politikai vitának kell megelőznie, kizárva mindenféle automatizmust a folyamatban.
A tagállamok ugyanakkor abban állapodtak meg, hogy erre a vitára csak az októberi EU-csúcson kerítenek majd sort. Ezt erősítette meg hétfőn a mikrofon előtt Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter, aki szerint bizonyos elmozdulás ellenére nem történt elegendő előrelépés Moszkva részéről a minszki békeegyezmény végrehajtására. Ayrault ugyanakkor közölte, hogy a következő EU-csúcson a szankciók automatikus meghosszabbítása helyett egy mélyreható vitát kell folytatni, amelynek során mind az orosz, mind az ukrán oldalon meg kell vizsgálni, hogyan áll a minszki megállapodás végrehajtása.
Nevük mellőzését érő források emlékeztetnek rá, hogy az orosz szankcióhosszabbításról Barack Obama amerikai elnök legutóbbi európai útja során született megállapodás, amikor Hannoverben találkozott a négy nagy EU-tagállam vezetőjével. Ezt követően a G7-ek Japánban tartott csúcstalálkozóján - amelyen Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is részt vett - megerősítették ezt a szándékot, így a kérdés gyakorlatilag már akkor eldőlt.