Óriási a szakadék az uniós költségvetési javaslatok között
Az uniós költségvetést az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia, és egyelőre óriási a szakadék a parlamenti javaslat, és a tagállami kormányokat összefogó Európai Tanács javaslata között. Minden tizedszázaléknyi eltérés kétmilliárd eurónyi különbséget jelent.
Nehéz és kemény tárgyalásokra kell számítani az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetéséről az állam-, illetve kormányfők csütörtökre összehívott rendkívüli tanácskozásán – mondta Angela Merkel csütörtökön Berlinben.
A német kancellár Sanna Marin finn miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján kiemelte, hogy Németországnak “elemi érdeke” az EU-csúcs eredményessége, azért is, mert ha sikerülne megállapodni a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus közös költségvetéséről, akkor nem a német soros EU-elnökségnek kellene foglalkozni vele az év második felében. Mindenekelőtt pedig azért fontos a mielőbbi megállapodás, hogy legyen elég idő a költségvetési finanszírozási programjainak előkészítésére. Azonban még nem tudni, hogy lehetséges-e a megállapodás – mondta Angela Merkel. Aláhúzta, hogy az eddigi javaslatok nem rendezik megfelelően a német szempontból fontos ügyeket.
- Kapcsolódó cikkeink:
Megjegyezte, hogy Németország és Finnország egyaránt nettó befizető – nagyobb összeget utalnak át a közös költségvetésbe, mint amekkorát kapnak belőle -, és a többi nettó befizetővel közösen együttműködnek majd a várhatóan nehéz és kemény brüsszeli tárgyaláson. Hangsúlyozta, hogy kormánya nem tudja elfogadni a Németországnak és más nettó befizetőknek járó befizetési kedvezmények ügyében tervezett fokozatos csökkentést.
Ha pedig további terhek is nehezednének a nettó befizetőkre, meg kellene vizsgálni, hogy eloszlásuk “méltányos-e, vagy nem annyira méltányos”. Ez Németországnak nagyon fontos ügy – mondta.
Az Európai Parlamentnek is van beleszólása
Azt is tudomásul kell venni, hogy a tagországi kormányok ugyan fontosak, és meg kell állapodniuk egymással a költségvetésről, “de nem csak ők vannak a világon”. A költségvetést ugyanis az Európai Parlamentnek (EP) is el kell fogadnia, és “óriási a szakadék” a GNI 1,3 százalékát kitevő büdzséről szóló parlamenti javaslat, és a tagállami kormányokat összefogó Európai Tanács legutóbbi, a GNI 1,074 százalékát kitevő költségvetésről szóló javaslata között – fejtette ki Angela Merkel, megjegyezve, hogy minden tizedszázaléknyi eltérés kétmilliárd eurónyi különbséget jelent.
A többi között arról is szólt, hogy Németország nem tudná elfogadni az EU-s mezőgazdasági támogatások “bezuhanását”, jelentős csökkentését. A gazdálkodókat a klímaváltozás elleni küzdelemtől a trágyázás szabályainak szigorításán át a rovarok védelméig számos új feladat terheli, ezért továbbra is “forrásokkal jól ellátott” agrártámogatási fejezetre van szükség a közös költségvetésben. Mindennek alapján látható, hogy valamennyi résztvevő részéről nagyfokú kompromisszumkészség kell a költségvetés elfogadásához – mondta Angela Merkel.
Sanna Marin a többi között hozzátette: Finnországnak kiemelten fontos, hogy a jogállami elvek érvényesítése legyen a költségvetési források kifizetésének feltétele. Arról is szólt, hogy kormánya a klímaváltozás elleni küzdelemre összpontosított források és a mezőgazdasági támogatások ügyét is kiemelt kérdésként kezeli az uniós költségvetésről folytatott tárgyalásokon.
Forrás: MTI